Echoszegény vagy Echodús?

Mi is maga a jelenség?

Ahhoz, hogy pontosan megérthessük az echoszegény és az echodús fogalmát, jobban bele kell kicsit merülni az ultrahang működésébe. Az ultrahang egy magas frekvenciájú hanghullám, melyeket elektromosan töltött kristályok állítanak elő. Ez a hanghullám képes arra, hogy a folyadékban is terjedjen, de a folyadékban lévő különböző felületekről viszont visszapattanjon. Ezek a kristályok másodpercenként több millió jelet képesek kibocsátani és magukba fogadni. A képet a visszapattant és az elnyelt hanghullámok arányából kaphatjuk meg. Az echoszerkezet az ultrahang szerkezetét jelenti. Az echo a viszhang, az ultrahang vizsgálat alapja. Attól függően, milyen mértékben verik vissza a szövetek az ultrahangot, az határozza meg a képi megjelenést, az elváltozások szerkezetét, vagy esetleg az áramlás viszonyait. Alapvetően létezik az izoechogén, mely az alapvető, semleges jeleket foglalja magába. Az echoszegény vagy az echodús kifejezés pedig a visszaverődésnél jön be a képbe. Ugyanis, ha csökkentebb mértékű a hangvisszaverődés, akkor echoszegényről, ha pedig intenzívebb, akkor echodús a képünk. Ezek vagy ritkább, vagy sűrűbb közegeket indikálnak.

Mi okozhatja a jelenséget?

A hemangióma (haemangioma) olyan jóindulatú érdaganat, mely az erek abnormális burjánzása miatt alakul ki. Az elváltozás gyakran a máj állományában fordul elő. A máj mellett megjelenhetnek a lépben, csigolyákban, esetleg belekben, azonban ezek gyakorisága a májhoz képest kisebb. Ennek jelenléte echodús képet ad vissza, ugyanígy az epekő és a meszesedés (pl: az erekben) is echodens képletek tehát ezek is hangárnyékot adnak. A ciszták pedig echoszegényen jelennek meg. Gyakoriak a májban, vesében vagy akár az emlőben.

Tünetek

A hemangióma általában nem okoz semmilyen tünetet, vagy testi jelet, sokszor a has-kismedence ultrahang során csak, mint melléklelet diagnosztizálják, míg a nagyobb, 5 cm-t meghaladó hemangiómák okozhatnak hasi fájdalmat, vagy diszkomfort érzést, és emiatt az ilyen esetekben a sebészi kezelés is szóba jöhet. Az epekő legfőbb tünetei a sárgaság, hányás, görcsös felhasi fájdalom, erős fájdalom a jobb bordaív alatt, jobb lapockába sugárzó erős fájdalom, hasnyálmirigy-gyulladás, sötét színű vizelet és az agyagszürke széklet. Ereink folyamatosan oxigént és tápanyagokat szállítanak a sejtekhez, szövetekhez, így a tünetek érelmeszesedés esetén az érintett területtel vannak összefüggésben. Jobb esetben fülzúgás, szédülés, látászavar léphet fel, esetleg a későbbiekben mellkasi nyomásérzés, fájdalom is megjelenhet, mely általában bal karba sugárzik, súlyosabb esetben előfordul erős fájdalom és verejtékezés is, kialakulhat szívinfarktus. A ciszta tünetei is a kialakulás helyzetétől függenek, de általánosságban egy, akár kézzel is tapintható duzzanat keletkezik, nyomást érzékelhetünk az adott szerven, ami fájdalomhoz vezet.

Diagnózisa

A diagnózishoz természetesen ultrahang szükséges, hogy észlelni lehessen az esetlegesen echodús vagy echoszegény képleteket. Has-kismedence ulrahang során feltérképezhető a máj az epe és a petefészek állapota is esetleges hemangiómák vagy ciszták után kutatva. De a lágyrész ultrahang, Doppler-ultrahang (ér ultrahang), vagy az emlő ultrahang vizsgálata is hasznos lehet, szintúgy a ciszták vagy az érszűkületek diagnosztizálásához.