Érszűkület

​A keringési rendszerünk igen fontos feladattal rendelkezik, ami nem más, mint a vérünk szállítása az egész testen keresztül. Eljuttatja az oxigént és tápanyagokat a célszervekhez valamint az ott képződött salakanyagokat is elszállítja. Ezt pedig mind vérereken keresztül végzi. Mivel ez testünk egészét behálózza, megbetegedése, attól függően, hogy hol történik, szövetek vagy szervek károsodását is okozhatja így jelentős figyelmet kell szánnunk ereink egészségére. Az erek károsodásának egyik leggyakoribb formája pedig az érszűkület.

Mit nevezünk érszűkületnek?

Ereink alapvetően rugalmasak, viszont egy minimális határon belül változhat adott átmérőjük hormonális vagy idegrendszeri hatásra. Természetesen az életkor előrehaladtával a rugalmasság csökken, de különböző rizikófaktorokkal rá tudunk segíteni az ér károsodására és meszes plakkok kitapadására az ér belső falára. Az érszűkület tehát az erek – legyenek akár kisebb artériák, az aorta, vagy esetleg vénák – eredeti belső átmérőjének csökkenése. Ennek következtében az érben átáramló vér mennyisége is kevesebb lesz, mely súlyos betegségeket okozhat.

Melyek  ezek a rizikófaktorok?

Bár a hajlam lehet veleszületett, valamint az életkor és a nem meghatározó tényező, több olyan rizikófaktor is van, ami viszont kiküszöbölhető. Ilyen például az egészségtelen táplálkozás, amivel magas koleszterin és vérzsírszint járhat. Ezek pedig fontos építőkövei a plakkok kialakulásának. A magas vérnyomás azért veszélyes mivel mikrorepedések keletkezhetnek az ér falán, begyulladhatnak, és lumencsökkenést (csökken a rugalmasság) idézhetnek elő. A magas vércukorszint is károsító, és ráadásul késlelteti az erek sérülésének felismerhetőségét. Továbbá megemlíthető még rizikófaktorként a dohányzás, a mozgásszegény életmód és az elhízás is.

Milyen tüneteket okoz?

Az érintett érszakasztól függ, milyen tünetekkel rendelkezik egy beteg. Legtöbb esetben hosszú ideig tünetmentes marad az ember és a tünetek megjelenése már előrehaladott elváltozást jelent. A leggyakoribban érintett területek nyaki, szívkoszorú, alsó végtagi vagy agyi erek szűkülete. Első esetben fülzúgás, szédülés, látászavar léphet fel, másodikat mellkasi nyomásérzés, fájdalom kíséri, mely általában bal karba sugárzik, súlyosabb esetben előfordul erős fájdalom és verejtékezés is, kialakulhat szívinfarktus. Az alsó végtag esetében egy bizonyos táv megtétele utáni fájdalom kép fel, de komolyabb eseteknél nehezen gyógyuló sebek, fekélyek is kialakulhatnak. Végül pedig az agyi erek szűkülésénél beszéd, -mozgás, – és memóriazavar alakul ki.

Diagnózisa

A diagnózis felállításához legnagyobb segítségünk pedig a Doppler-ultrahang lehet. Doppler-ultrahang során ugyanis információt nyerhetünk az erek állapotáról is, vagyis tulajdonképpen ez egy ér ultrahang, mellyel lehetséges a vér áramlásának vagy a vér mennyiségének megmérése az adott keresztmetszetben. Az Doppler-ultrahanggal történő vizsgálat tehát megmutatja nekünk az adott erek átjárhatóságának és áramlási viszonyainak mértékét. Bizonyos esetekben szükség lehet az erek megfestésére is. Annak érdekében, hogy mindezt megelőzzük a rendszeres szűrővizsgálat lesz a barátunk.