Vese, mint szerv
A hasüreg hátsó részében megtalálható bab alakú, nagyjából 15 cm-es páros szerv, a vese, mely elsődlegesen a kiválasztás folyamatában játszik elengedhetetlen szerepet. Bomlástermékeket távolít el, miközben a só- és vízháztartásért is felelős. Olyan, mint egy szűrő, amin a felesleges anyagok átjutnak, míg a szervezet számára még hasznosnak minősülő termékek visszaszívódnak a szervezetbe. Ennek a folyamatnak a két fontos terméke a szűrlet, amiből kb. 150-180 liter keletkezik egy nap. Ez a mennyiség azonban nagyrészt visszaszívódik míg a fennmaradó rész a vizeletet, mely mindössze kb. 1,5 liter egy nap. Ez tele van a szervezet számára felesleges anyaggal, mint például ionokkal, bomlástermékekkel (karbamid, húgysav), gyógyszermaradványokkal, vitaminokkal és természetesen vízzel.
Vese megbetegedései
A fejlődési rendelleneségek a vesét sem kerülik el. Megeshet, hogy a vese máshol helyezkedik el, vagy összenő a két vese (patkóvese). Azonban ezek a legritkább esetek. Leggyakrabb a vese gyulladásos megbetegedés, főleg fiatal nőknél. Általában húgyúti fertőzésből, hólyaghurutból származó felszálló betegségek az ilyenek, és elhanyagolásuk vesemedence gyulladáshoz is vezet. Már mondhatni népbetegség a vesekövesség, viszont ki kell emelnünk a vese daganatos megbetegedéseket, ami a rosszindulatú daganatos megbetegedések közel 3%-át teszik ki.
A vese rosszindulatú daganatai
A vese szöveteiből képződő, gyorsan osztódó sejttömeget tekintjük vesedaganatnak, mely előrehaladott állapotban nagy eséllyel terjed tovább a vese körüli szervekre. Kiváltó okuk nem tiszta, de van gyenge összefüggés közöttük és az elhízás, a dohányzás vagy a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek között. Többségében ugyanakkor génhibát véltek felfedezni a vesedaganatos betegeknél, tehát a genetikai károsodás biztosra mondható. A vesedaganatok legnagyobb hátulütője, hogy nehezen, így sok esetben későn felfedezhetők. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél és 50 éves kor felett gyakori az előfordulásuk. Általában a véres vizelet, deréktáji fájdalom és akár a kézzel kitapintható duzzanat árulkodik a veserák jelenlétéről.
Diagnózisuk
Az általában véletlenszerű vesedaganat felfedezések, hasi ultrahangvizsgálat közben történnek. Ilyenkor gyakori, hogy más hasi, vagy vesebetegség gyanújával vizsgálják a beteget (pl. vesekő, epekő gyanúja) és csak véletlenszerűen kerül felfedezésre a daganatos elváltozás. Ezáltal is, a hasi ultrahang a lehető legkönnyebb és fájdalommentes módja a vesedaganatok diagnosztizálására. Ilyenkor ugyanis feltérképezik a hasi szerveket és képet kapnak jó és rosszindulatú elváltozásokról, mint például cisztákról, haemangiomákról, és ábrázolhatók az epekövek és vesekövek is. Ha nem kapnak tiszta képet a veséről, esetleges CT vizsgálatra is szükség lehet és daganat pontos feltérképezésére szövettani vizsgálatra is sor kerülhet.