Ciszta a petefészekben
A ciszta maga egy zsákszerű, testnedvvel (vérrel, vízzel, emésztőnedvvel stb.), vagy gázzal megtelt testüreg (tömlő) amelyet kötőszöveti tok vesz körül. Ezek a ciszták pedig a petefészekben is megtalálhatók. Azonban ezek folyadéktartalmú tömlők, melyek a jóindulatú elváltozások közé tartoznak, normális esetben tüszőérés közben is kifejlődnek, ezért csak a 4 centimétert meghaladókat tekintjük cisztának a petefészekben. Ez a fajta ciszta elég gyakori betegségnek számít, leggyakrabban tüszőcisztás eseteket diagnosztizálnak, ami akkor fordul elő amikor a tüsző nem reped meg időben és nem keletkezik sárgatest.
Petefészek ciszták típusai
funkcionális petefészek ciszták: ide sorolhatók az előbb említett tüszőcisztás eset is, ugyanis az számít funkcionális petefészek cisztának, ami a petefészek alapvető működéséből adódóan jön létre és emiatt gyógyszeres, hormonos kezelés hatására elsorvadnak.
sárgatest cisztái: ha nem a tüszőrepedés, akkor a következő fázisban lévő sárgatestben is szaporodhat fel folyadék, ezek kimondottan nagy méretűek, akár 5-6 centiméteresek is lehetnek
valódi petefészekciszták: minden olyan ciszta a petefészekben, ami nem a petefészek megbetegedéséből, hanem egy másik szerv elégedetlenségéből fakad. Tökéletes példa az endometriális ciszta, mely a méh nyálkahártyájának betegsége miatt alakul ki.
daganatos ciszták: lehetnek jó vagy rosszindulatúak. Különböző típusaik a mindig jóindulatú nyákos, mucinózus ciszták, melyek óriásra megnőhetnek és a savós, szerózus ciszták, melyek azonban olykor rosszindulatúvá fajulhatnak. A savós cisztákat néha borderline tumoroknak is hívják, ugyanis gyakori, hogy a cisztán belül már rosszindulatú az elváltozás, míg kívülről még jóindulatú.
Petefészekciszta tünetei
A különböző eredetű és méretű petefészekcisztás más-más tünetegyüttessel rendelkeznek. A tüszőcisztáknál gyakori a vérzése rendellenesség, elmaradó, fájdalmas és nem pontos, esélyes a tüszőciszta jelenléte. A nagy méretű ciszták, mint például a nyákos vagy a sárgatest ciszták, a hasfal domborodását okozzák, így ezek a ciszták ki is tapinthatók. Nagy méretük miatt ráadásul nyomhatják a körülöttük lévő szerveket, ezzel fájdalmat és a szerv nem megfelelő működését előidézve. A legáltalánosabb tünet azonban mindegyik esetben az alhasi fájdalom.
Petefészekciszta diagnózisa
A legfontosabb mindenképpen egy ultrahang vizsgálat elvégzése. Mind a hasi, vagy a nőgyógyászati ultrahang elvégzése hasznos, ugyanis ezeken a vizsgálatokon képet kapunk a ciszta esetleges jelenlétéről és méretéről is. A női kismedence ultrahang vizsgálata közben áthatóvá válik a méh és a petefészkek is. Az orvos megfigyelheti a méh méretét, szerkezetét és állapotát. A petefészkek esetében meg lehet állapítani a petefészek cisztákat, valamint az esetleges ovulációt vagy peteérés jeleit. Az ultrahang segítségével az orvos meghatározhatja a méhnyálkahártya vastagságát. Ez segíthet az endometriózis diagnosztizálásában is.