A népegészségügyben kiemelt figyelmet fordítanak a prevenciós jellegű tevékenységekre. Ezeknek a fő célja a betegségek megelőzése, de fókuszálhatnak egy konkrét probléma kialakulásának a megakadályozására. A gyakorlatban ezek a folyamatok összetettebbek.
A prevenció a gyakorlatban több szintre bontható
A primer prevenció, más néven elsődleges megelőzés, azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek az egészség általános védelmével kapcsolatosak. Tehát a fő cél az egészségkárosodás és a megbetegedések kialakulásának az elkerülése. A tevékenységben nagy hangsúlyt fektetnek a betegségeket okozó tényezők részleges vagy akár teljes kizárására, valamint igyekeznek fokozni a védekezőképesség kialakítását. Primer prevenciós tevékenységek közé soroljuk a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorítására tervezett programokat, a táplálkozással és az egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadásokat, továbbá a biztonságos lakó és munkahelyi környezet kialakításáról szóló oktatásokat, tájékoztatókat. A fertőző betegségekkel szembeni védekezés megtervezése is ebben a fázisban történik.
A szekunder prevenció, vagyis a másodlagos megelőzés fő célja a betegségek, elváltozások lehető leghamarabbi felismerése, hogy a kezelések minél előbb megkezdődhessenek, hiszen ekkor hatékonyabbak és lényegesen több esély van akár a teljes gyógyulásra. A korai felismerésben jelentős szerepe van a szűrővizsgálatoknak, például az ultrahangos vizsgálatoknak. A hasi ultrahang vizsgálat során lehetőség nyílik számos elváltozás felismerésére, melyek közül kiemelhetők a máj, vesék, epehólyag, húgyhólyag elváltozásai, melyek nagy biztonsággal felismerhetők az ultrahang vizsgálat során. Bár az ultrahang vizsgálattal a belek is ábrázolódnak, de a béltükrözés nem helyettesíthető ultrahang vizsgálattal, mert bizonyos bélelváltozások nem diagnosztizálhatók ultrahang vizsgálattal. A másik korlátja az ultrahang diagnosztikának a hasnyálmirigy elváltozások diagnosztikája, melynél a CT és a labor az optimális vizsgálati módszer. Összességében elmondható, hogy a szekunder prevenció két fontos alkotóeleme a képalkotás és a labor.
A tercier prevenció, tehát a harmadlagos megelőzés felel a sérülések által okozta szövődmények, tartósabb károsodások, rokkantság kialakulásának elkerüléséről. Ebben a fázisban nagy szerepe van a rehabilitációs ellátásnak, valamint az ultrahangos vizsgálatoknak.